Első szerelem/Álmodtam…/

Álmodtam egy életet,

Melyben te és én szeretjük egymást,

Álmodunk szépeket,

Melyben együtt voltunk, s mást.

Álmodtam arról, hogy szállunk,

S soha meg nem állunk,

Szerelem szárnyain suhanunk,

Mivel szerelmesek vagyunk.

Álmodtam sok szépről, de rosszról is,

Hogy elhagysz, de elviszed szerelmemet is.

Kitéped a szívemet, s itt hagysz egyedül,

S én szerelem nélkül csak lézengek kelletlenül.

Álmodtam arról, hogy visszajössz hozzám,

S szerelmed mindenen átgázol már,

Átölelsz, s fülembe súgod, szeretsz,

S én visszasúgom, nekem már nem is kellesz.

Álmodtam én már a nagy pillanatról,

Mikor lemondok minden közös dolgunkról,

S elfelejtelek téged egy életre,

Egy másik szív is kel bennem életre.

Álmodtam én már sok mindenről,

De, hogy ilyen könnyű az elválás, soha ilyenről.

Könnyen lemondok rólad, ez még nem is nehéz,

De elfelejteni, igazából az a nagyon is nehéz.

Megtanultalak elengedni téged,

De elfelejteni, sosem foglak végleg.

Hisz te voltál nekem az első nagy szerelmem,

Az első, igazi fájdalmas gyötrelem.