Te vagy nekem a szerelem

Te vagy nekem a szerelem,

Szemében a kölcsönösséget keresem,

Bár érezheti, de ki nem mutatja,

És észre sem veszi, hogy a másik szerelmét kutatja.

Te vagy nekem a minden,

Az éltető szerelem,

A bánatban a támasz,

Ki ölelő karjaiban nyújt vigaszt.

Te vagy nekem a remény,

A szív, mely kőkemény,

Az álom mely messze él,

Kiért a nap minden reggel felkél.

Te vagy nekem a végzet,

Az örömökkel telt élet,

Kinek soha nem mondok búcsút,

S nem vezet miatta félre a rossz út.

Te vagy nekem az álmom,

Ezt hiába is tagadom,

Az álomvilágban ő az életem,

Mintha nem lenne az a való életben.

Te vagy nekem az élet,

És minden percben csak érted élek.

Te voltál, leszel, s vagy nekem,

Legbelül, az igaz szerelem.